Ének: Vörösmarti Anikó, Imre
Zene, szöveg, felvétel: Vörösmarti Imre
Koncertszervezés: @
JÓSLAT
Fekete kátrány csorog a márvány repedő árkán, kihűlt, alvadt vér
Áll még a bálvány, emléke halvány, gyengülő Ármány, vidd el, a tiéd
Figyel a sárkány lánccal a lábán, fekete karmán tompa már az él
Sötét kor álmán, sötétben árván, hajnalra várván fázik az, ki él
Múlt idők fáján, kiszáradt fáklyán, barlang vak alján lobban újra fény
Ereje fogytán, bevégzi most már, nem hal el gyáván, ha fojtja is szél
S ott áll a jobbján, elnémult száján mosolytól mállván hullik a pecsét
Mint ősi kristály mélyén a zárvány, időtlen arcán árnyék csak a tél
Homlokon csókol, s abból a borból, kortyot magából a számra lehel
Akarom, lássák, ha el is ássák, a világosság nem rejthető el
Ő az, kit vártál, álmodban láttál, magára hagytál, sokszor elvetélt
Tudja, hogy vágysz rá, várja, találj rá, mindenki másnál jobban őriz, félt
Nem állhatsz félre, engedd be végre, érte cserébe ő semmit sem kér
Zuhanj az égbe, élve elégve, haza a fénybe, engedd el a vért
Homlokon csókol, s abból a borból, kortyot magából a számra lehel
Akarom, lássák, ha el is ássák, a világosság nem rejthető el
1 view
58
17
1 month ago 00:38:11 1
Изготовление ножа “Черная вдова“ за 3000 американских рублей. Making a knife “Black widow“.