Arany László: Dávid és Salamon Egyiptom magyar fáraói

XXIII. János pápa életébe került, amikor a II. Vatikáni zsinat összehívásakor jelezte, hogy egyúttal a Szent Biblia teljes felülvizsgálatát is kezdeményezi. Ugyanis a zsidó-kereszténynek nevezett Szentírás ószövetségi része nem zsidó! Az Újszövetséget viszont háromnegyed részben az a Pál rabbi írta, aki Jézus követőit halálra kereste. Pál rabbi világnézete alapján hamisították meg az Újszövetség maradék egynegyed részét, következésképpen, az Újszövetség semmiképpen sem tekinthető kereszténynek, azaz Jézus-hitűnek. Számos kiváló tudós (pl. R. Ellis, I. Finkelstein, A. Osman, T. L. Thomson, P. R. Davies, és sokan mások) több évtizedes kutatást követően bizonyította, hogy Dávid és Salamon csupán törzsi szövetségben élő pásztorok törzsfőnökei lehettek, ha léteztek egyáltalán. Semmi, de semmi nem igaz abból, amit az Ószövetségben nekik tulajdonítanak. Ámde, egyik-másik egyiptomi fáraóra tökéletesen illenek a bibliai leírások! Ezen fáraók személye is immár ismert. Ráadásul, a fáraók korában Egyiptomban - is - (ó)magyarul beszéltek és írtak. A XVIII. dinasztia fáraói korában kapott szárnya Hermész Triszmegisztosz filozófiája, amely később a gnosztikus keresztények világnézetébe is szervesen beépült. Ám ahogy Pál rabbi nézetei győzedelmeskedtek a Niceai Zsinaton 325-ben, valamennyi ókori filozófus mindahány munkájára a megsemmisítés várt. A Római Egyház elvetette Jézus eredeti tanításait, s kicserélte olyasmire, aminek tízmilliók estek áldozatul, mint „eretnekek”. A világ azonban változik, uralmuk a végéhez közeledik. Előadó: Arany László – tudományos kutató, író, mű- és szakfordító, könyvkiadó rendezveny@