Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 19 - Szentbalázs falu
Részletes leírás:
A kora Árpádok idején épült a templom, melyet Szent Balázs védelmébe ajánlottak. Így kapta az itteni falucska a Szentbalázs nevet is. A XI - XII. században innen már láthatóak voltak a Káli-medence és a szőlőhegyek tövében megbúvó Tagyoni-medence aprófalvai. Mindegyiknek temploma épült a honfoglaló Kál Horka nemzetséghez tartozó, kereszténnyé vált magyarok keze nyomán.
A XIII. századtól Nivegy-völgyi falvaknak nevezik ezeket a településeket (Csicsó, Nivegy (Szentantalfalu), Szentjakabfalu, Tagyon, Óbudavár, Herend, Ároktő, Szentbereckfalu, Szentbalázsfalu).
Ezek, az elsősorban szőlőterületekből álló falvak a hozzájuk tartozó földekkel a király személyes birtokát képezték, lakói királyi udvarnokok voltak.
Az első, XII. századi kis falutemplomot a XIII. században gótikus stílusban kibővítették. A templomhoz kripta és sekrestyekápolna is épült, a torony felőli oldalon háromnyílású kegyúri karzat látható. Román kori szentélye kívül négyszögletes záródású, belül íves. A kezdeti kora-középkori templom ma az épület szentélye. Az északkeleti sarokban volt a szószék. A templomhajó keleti felében sziklába vájt kripta található, mely az idők folyamán beszakadt.
Szentbalázs legkorábbi írásos emlékét a veszprémi egyházmegye 1333 - 1334. évi dézsmajegyzékében lelhetjük fel, amely megőrizte Jakab papjának és János káplánjának a nevét is.
Az átépítés során az épület nyugati oldalához hajót illesztettek, melynek északi és déli falai a tornyot is tartó homlokzat elé ugorva, lefelé lépcsőzetesen szélesedő támpillérekben végződnek. Az újabb hajót felül diadalív, alul lépcsők kötötték össze a régebbi hajóval. A nyugati zárófalba illesztve és a templom belső része felől elhelyezett két faragott pillérre háromnyílású dongaboltozatú kegyúri karzat került. Föléje középkori, négyzetes, kétemeletes tornyot emeltek. Az északi oldal kisméretű sekrestyével bővült. Az újabb részeket a korábbival azonos kőanyagból építették.
A XV. századból való a nyugati homlokzat magas, gazdagon kimunkált, pálcatagos bélletű csúcsíves kapuja és a templom későgótikus szentségtartó fülkéje, mely a tihanyi múzeumban látható. Parochiális egyházáról 1408-ból és 1512-ből tudunk. 1550-ben Zenth Balasagya néven még működő plébánia volt
A török hódoltság idején a Nivegy-völgyi falvak elnéptelenedtek, elpusztultak. Végleg kihal Ároktő, Szentbereckfalu, Herend és Szentbalázs. Szentbalázs falu és a temploma elpusztult a XVI. század közepén.
A falu területének története a XVIII. századtól egybefonódik Balatoncsicsó történetével. A csicsói nemesek bortized és borszállítási robot fejében kiváltották a földet a veszprémi püspöktől, így századok óta tartó művelése nem szakadt meg.
A romot a Bakonyi Múzeum 1970 - 1971-ben feltárta, s tőle keletre a falu helyét is megtalálták.
Szent Balázs hegye a mai napig a csicsói terület része, a templomrom a község tulajdona.
1 view
0
0
1 year ago 00:05:09 1
Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 4 - Dabos, Dobos
1 year ago 00:07:44 1
Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 21 - Töttöskál és a Velétei palota
1 year ago 00:07:09 1
Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 20 - Kerekikál falu
1 year ago 00:05:08 1
Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 19 - Szentbalázs falu
1 year ago 00:03:34 1
Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 18 - Leányfalu
1 year ago 00:06:33 1
Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 17 - Kisörs falu
1 year ago 00:09:12 1
Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 16 - Tálod (Thalad) falu
1 year ago 00:08:16 1
Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 15 - Sóstókál falu
1 year ago 00:08:22 1
Eltűnt Árpád-kori vagy középkori falvaink 14 - Nagykeszi falu