Miklósa Erika - Il dolce suono (“The Sweet Sound“)

Miklósa Erika, Hungarian opera singer Gaetano Donizetti - Lucia di Lammermoor Lyric: Ah, that voice has entered my heart! Edgardo! I surrender to you, oh my Edgardo! I have escaped from your enemies. A chill creeps into my breast! Every fibre trembles! My foot falters! Sit down by the fountain with me a while! Alas, the tremendous phantom arises and separates us! Let us take refuge here, Edgardo, at the foot of the altar. It is scattered with roses! A heavenly harmony, tell me, do you not hear it? Ah, the marriage hymn is playing! They are preparing the rite for us! Oh, how happy I am! Oh joy that is felt but not said! The incense is burning! The holy torches are shining, shining around! Here is the minister! Give me your right hand! Oh joyful day! At last I am yours, at last you are mine, A god gives you to me. Let me share The greatest pleasures with you, A smile from merciful heaven, Life will be ours. Spread with bitter tears my earthly remains, whilst in heaven above I shall pray for you... Your coming alone makes heaven beautiful for me, Oh yes! ------------- Az ő hangjának édes zenéjét hallom!... Ó, ezt a hangot régen szívembe zártam... Ó, Edgár! Én visszatértem! Ó, Edgár... Ó, Edgárom édes! Nézd, visszatértem, Szöktem az ellenség kezéből, az ellenségtől!... Úgy fázom, hideg fut rajtam át!... Reszket a testem... üljünk le ott... Forrás tövében üljünk le úgy, mint hajdan... Itt, a forrás tövében, jöjj úgy, mint hajdan... Ó, jaj!... megjelent újra a szellem, Elválaszt tőled!... ó, jaj, ó, jaj, Edgárom!... Edgárom!... Ah! Nézd, a szellem! Nézd, a szellem széjjelválaszt! Jer, arra menjünk, Edgár, oltárhoz menjünk! Elhintve rózsák! Mily égi hangok szólnak! Mondd, hallod-e őket? Ah! Énekel már a kórus! Ah!... Szól már a kórus, Hát menjünk az esküvőre!... Mily boldog óra... Ó, Edgár, ó, Edgár! Ó, boldog óra! A szívem olyan boldog, oly boldogító érzés ez, Ó, mily szép álom, mily mámor! Tömjénfüst árad... lobog a fáklya lángja, Csillog a fénye, ott van a lelkész, Nyújtsd ide a kezed! Ó, boldog óra! Ó, drága! A párod lettem, és párom lettél, Férjem vagy, drágám, és én asszonyod mindhalálig! Hullass a síri ágyra Itt lenn majd könnyet értem, Míg lelkem fönn az égben Könyörög egyre a lelkedért... Szorongva várom az ajkad Megbocsátó szavát! ------------------- Il dolce suono mi colpì di sua voce! Ah, quella voce m’è qui nel cor discesa! Edgardo! io ti son resa. Edgardo! Ah! Edgardo, mio! Si’, ti son resa! fuggita io son da’ tuoi nemici. (nemici) Un gelo me serpeggia nel sen! trema ogni fibra! vacilla il piè! Presso la fonte meco t’assidi alquanto! Si’, Presso la fonte meco t’assidi. Ohimè, sorge il tremendo fantasma e ne separa! Qui ricovriamo, Edgardo, a piè dell’ara. Sparsa è di rose! Un’armonia celeste, di’, non ascolti? Ah, l’inno suona di nozze! Il rito per noi s’appresta! Oh, me felice! Oh gioia che si sente, e non si dice! Ardon gl’incensi! Splendon le sacre faci, splendon intorno! Ecco il ministro! Porgimi la destra! Oh lieto giorno! Al fin son tua, al fin sei mio, a me ti dona un Dio. Ogni piacer più grato, mi fia con te diviso Del ciel clemente un riso la vita a noi sarà. Spargi d’amaro pianto il mio terrestre velo, mentre lassu nel cielo io preghero per te. Al giunger tuo soltanto fia bello il ciel per me! Ah si!